Szász Zoltán (író)
| Szász Zoltán | |
 | |
| Született | 1877. június 28.[1] Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1940. március 16. (62 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1877. január 28. – Budapest, 1940. március 16.) író, újságíró.
Életpályája
[szerkesztés]Budapesten jogot és bölcsészetet hallgatott. Újságírói pályáját a Pesti Naplónál kezdte, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. Ezután a Nyugatnak és a Jövendőnek is munkatársa volt. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, ám az antant misszió kiszabadította őt. 1924-ben Szellem címmel folyóiratot adott ki; ezt követően az Újságnak, a Pesti Naplónak és a Toll című folyóiratnak volt munkatársa.
A szabadkőművesek közé tartozott.[3]
Főbb művei
[szerkesztés]- A szerelem (novellák, Bp., 1913);
- Séták a függőkertben (elbeszélések, Bp., 1914);
- Kedves mester! (színmű, bemutató: Magyar Színház, 1917).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. szeptember 12.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Schöpflin Aladár: Sz. Z. (Nyugat, 1940. 5. sz.);
- Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (1959). – Szi. Nagy Lajos: A lázadó ember (regény, Bp., 1949).